if someone doesn't want you, nothing can change that.. so simple

Megint csalódtam. Milyen meglepő! Nem hittem volna, hogy fogok úgy érezni iránta - ahogy. És mégis megtörtént. Volt rá két évem eddig, hogy beteljesüljön, de semmi. Pont most, mikor már felesleges. Annyira nevetséges ez a helyzet. Az pedig még viccesebb, hogy azt se tudom, mit érzek pontosan. Nem lehet behatárolni, nem tudom szavakkal kifejezni. Nem szerelem, attól nagyon messze áll, de az egyszerű tetszik igét sem használhatom. Valahol a semmiben lebeg az érzésem, és nem is fog tovább lépni. Csak a visszatérésben segíthetek neki, hogy ne érezzem többet azt, amit.. Hogy ne érezzek semmit. De hát olyan könnyű lenne ez? Nem hiszem. Nehéz úgy, hogy minden nap látom. Nehéz úgy, hogy minden nap rá gondolok. Minden nehéz most, minden össze van kuszálódva. De tudod mit? Még mindig könnyebb ez, mint ami egy éve történt! Szóval hálát adok akárkinek is, aki ezt teszi velem, hogy a könnyebb szenvedést választotta nekem, ha már a boldogságot nem érdemeltem ki!