Nagyon tetszik. Utoljára
                                     a Légy jó mindhalálig
                                    tetszett ennyire, pedig
                                    nem egy stílus és műfaj
                                    a kettő.. Jó volt olvasni.
                                    Végre egy kis értelem..
                                            

 Sütött a nap amikor ma felkeltem. Ma tényleg sütött és nem csak álmodtam az egészet. Nem fújt a szél sem, csicseregtek a madarak, érezni lehetett a tavasz kezdetét. Az egyik legjobb barátom Raffaello-val köszöntött kora reggel nőnap alkalmából. Jól esett. Jól esett mindenkinek minden mozzanata, mert jó volt az idő, ezért a kedvem is. Bizsergek belül, tudom hogy jön a tavasz, tudom hogy minden kivirul - velem az élen. Mostanában nem gondolkodom azon, hogy kéne valaki. Esélyem sincs, mivel nem ismerkedünk meg új emberekkel, csak a régi, megszokott társaságban vagyunk mindig. Nem mintha ez nem tetszene, csak azt mondom, nincs olyan helyzet, ahol lehetne ismerkedni. Majd egyszer eljön annak is az ideje... Nem lehet mindenki olyan szerencsés, hogy tökéletes kapcsolatban él. Másokat sem rossz nézni, elvagyok mint a befőtt. Egy-két dolgot kivéve persze. Végül is, nem is kicsi dolog az, amiről direkt nem írtam eddig sosem. Nem akarom, hogy kiderüljön... Nem azért, mert védem a "nevemet", sem azért mert mást védek. Ki fog derülni... ha magától nem is, majd én gondoskodom róla. Olyan dolgot fog megtudni a fél iskola, amitől egy ember - úgy, hogy megérdemli - azt is megbánja, hogy él. Megérdemli... Nem szeretek kicseszni az emberekkel, de ez a valaki az egész családommal kicseszett. Erre pedig nagyon érzékeny vagyok. Velem szórakozhat, de velük nem. Ha ő(k) így, én úgy. Meg fogják még bánni azt a napot, amikor úgy döntöttek, egy bizonyos lépéssel ( undorító, botrányos, hányingerkeltő lépéssel ) tönkretesznek egy családot, ami már így is  csonka...