does it hurt? i'm sorry, but it's nothing..

Mit gondolsz, mi sorolható a legnagyobb fájdalmaid közé eddig? Tényleg, komolyan gondolkozz most el ezen.. Aztán nézz magadba és légy őszinte. A felsoroltak között lesz? Nem minden fájdalom olyan nagy, mint amilyennek gondolják. És tudod miért? Azért, mert az emberek önzők. Szeretik, ha fáj azért, hogy más is lássa ezt. Hogy vigasztalják. Hogy beszéljenek róla. Ennyi az emberi faj. Többre nem lehet méltatni. Gyenge kis giliszták az élettel szemben. Mert most őszintén, mi azon a nagy világfájdalom, hogy elhagyott a pasid? Igen, a szerelem erős érzés. De jön másik, ez is csak egy a sok közül. Lehet hogy ejtesz könnyeket érte, de nem halsz bele. Írhatnak róla sok ezer nyálas idézetet... Mind csak túlzás, elszenvedett érzések leírása, amik nem is léteznek - undorító. Aztán fájhat az, ha egy barátod már nem mondja magát annak, vagy becsap? Igen, biztos fájdalmas bizonyos mértékben. De emberek, ébredjünk már fel! Lassan de felnövünk, változnak körülöttünk az emberek, változunk mi is. Senki sem tehet róla. Pár év múlva felváltja magát a fontossági sorrend. A barátok helyett a karrier. Aztán újra megismétlődik ez a folyamat, csak a barátok helyet már a család és a karrier lesz. Két dolog üt egy másikat. Ha becsapott? Miért sírsz érte? Megérdemli? Egyáltalán nem.. Csak undort kéne érezni. Úgyis mindenki talál idővel mást, akit aztán szintén kibeszélhet vagy átbaszhat. És fáj, ha a szüleid szemetek veled, vagy állandóan veszekedtek? Örülj, hogy van egyáltalán családod! Felfogtad ezt az egyedülálló dolgot? Hogy van ház a fejed felett, hogy van, aki etessen téged, hogy van, aki intézze a megélhetésedet?! Nem.. Ezek a dolgok eszedbe sem jutnak akkor, amikor anyuci meg apuci nem ad pénzt egy új cipőre a 80 pár mellett... És akkor ha már rátértem. Tényleg annyira nagy versengés az, hogy ki mennyire divatos meg egyedi? Annyira undorító már ez az egész.. Csak nevetségessé teszitek magatokat. Elnézést, de most már nagyon felidegesített. Hogy miért? Mert én tudnék sokkal-sokkal szörnyűbb, fájdalmasabb problémákat is mondani, amik az enyémek, mégsem nyavalygok annyit miatta, mint egyesek egy két hetes kapcsolat végeztével.Tudod, most például, mikor ezt írom, arra gondolok, hogy ma lenne húsz éves a barátom akit szerettem. De kibaszottul nem lehetett már húsz éves, mert meghalt! Arra gondolok, hogy lenne egy testvérem, de kibaszottul nincs, mert meghalt! Arra gondolok, hogy lehet családom se lesz már nemsokára, mert kibaszottul elválnak! Arra gondolok, hogy leszarom más érzéseit, jobban érdekelnek az enyéim, mert végre önző akarok lenni! Azt hiszem, megérdemlem..Vagy neked más a véleményed? Nem érdekel, mivel titeket sem érdekel az én véleményem. Kvittek vagyunk.;) Annyira undorítóak vagytok ti mind : emberek. Emberek, Magyarország.. Két szó, amit ha már kimondasz, sötétség borítja el az agyadat. Mindegyik szó egy senki, mert itt senki sem lehet akárki..