minden okkal történik

- mondják a bölcs emberek. Az is megeshet, hogy igazuk van. Mi van, ha tényleg mindennek oka van? Mi van akkor, ha minden történés mögött egy logikus magyarázat áll, ami a jövőbeli dolgainkat alakítja? 
Talán nálam is azért történnek ilyen dolgok, mert még jelenteni fognak valamit a jövőben. 
Ha két éve nem döntöttem volna úgy, hogy nem akarok spanyolt tanulni, káosz lett volna az életem. S most, hogy osztályt váltottam, olyan barátokkal vagyok körülvéve, akik nem sok mindenkinek adatnak meg. 
Talán, ha nem ismerkedtem volna meg egy vidéki ismerősömmel, akkor sok élménnyel szegényebb lennék, és nem ugyanaz lennék, aki most.
Ha nem történt volna a tragédia az életemben, most egy megfontolatlan, eszeveszett, gyerekes lány lennék, aki nem vesz komolyan semmit.
Ha nem találkoztam volna vele azon a bulin, akkor megeshet, hogy a nevemet se tudná az a bizonyos ember és nem szenvednék miatta ennyit. De így, hogy szenvedtem, másokkal tereltem a gondolataimat. Ha nem lett volna ott más, amikor szükségem volt rá, talán már belebetegedtem volna a tudatba, hogy nem lehet az enyém. Ha egy ember, egy adott pillanatban nem ül le velem beszélgetni, minden máshogy történik. Így van ezzel mindenki. Ha ma reggel más időben keltünk volna, más lenne a hangulatunk, ami sok mindent befolyásolhat.Talán, ha ma valaki nem szaladt volna le a boltba tejért, nem találkozott volna a nagy Ő-vel. Ha ma nem esett volna be a szekrény mögé a gyűrűm és nem kezdtem volna el keresgetni, nem találtam volna meg a négy évvel ezelőtti osztályképemet - ergó nem lett volna meg az a fantasztikus 10 percem a napomból, amit elnosztalgiáztam. Már ezért is megérte ma felkelni.
És mi lenne, ha nem léptem volna be sehova, és nem ismertem volna meg senki újat? Nos...ez a válasz még alakulóban van. Valamikor kiderül, hogy miért volt érdemes ismerkedni, vagy miért nem. Egyet tudok remélni - hogy pozitívan fogok csalódni. Úgy, hogy végre megkapjam, amit megérdemlek. A kapcsolatot.