férfiak

A férfi. Önző, szexre éhes kifejlett egyed. Bárhol megtalálható - bárkivel. 
Hozzánk vannak kötve, a rabjaik vagyunk. Ők parancsolnak, mi megtesszük. Engedünk nekik, hagyjuk, hogy utasítsanak minket. Behódolunk nekik, mint az állatok az alfa hímnek. Könyörgünk nekik, lealacsonyodunk egy olyan szintre miattuk, ami szánalmas. Megteszünk bármit, hogy felhívjuk a kiszemelt figyelmét, még ha őt ez nem is érdekli. Nevetünk velük, sírunk értük, szenvedünk és a szívünk összetörik, akárhányszor ők úgy gondolják, meguntak minket. Ez egy örök körforgás, nincs helyhez vagy időhöz kötve. Ők állnak felettünk mindig is, még ha mi többre is vinnénk. Nincs mese. Miért csináljuk ezt? Hogy egy kis szeretet kapjunk a másik nemtől? Hogy úgy érezzük, van, akinek fontosak vagyunk? Ezt az érzést nem lehet kikapcsolni, nem lehet kontrollálni. Mert akármennyire is kihasználnak minket, és a rabszolgáik vagyunk.. akkor is akarjuk őket, akkor is jó érzés odabújni hozzájuk, megcsókolni őket, és hinni azt, hogy igenis fontosak vagyunk nekik. Még ha ők nem is ezt gondolják. Felépítünk egy világot az elménkben, ahonnan nem akarunk kiszakadni és bármit megtennénk, hogy miénk legyen a happy end. Nem számít, mennyire alacsonyodunk le, mennyire dobjuk magunkat oda. Mindig is az övéké leszünk és ezen nem lehet változtatni. Mi is egy külön faj leszünk, amit ők kreáltak. Mi is olyanok leszünk a többiekkel, amilyenek ők velünk.  Szeretjük őket, és néhányuk viszont tud szeretni.. Bárcsak lehetne klónozni ezeket a fajtákat..